Papp Gábor PolgármesterPapp Gábor - Hévíz Város PolgármesterePapp Gábor Polgármester

2012. 06.04. Trianoni megemlékezés, Városi könyvtár

 

 

 

 

 

Tisztelt Emlékezők, Hölgyeim és Uraim!

 

92 évvel ezelőtt, 1920. június negyedikén Versailles Nagy-Trianon nevű kastélyában a győztes hatalmak képviselői és a magyar királyi kormány megbízottai békeszerződést írtak alá.

Legalábbis az európai történelemkönyvek, és hosszú idei a hazaiak is békeszerződésnek nevezték azt a diktátumot, melyet a győztes nagyhatalmak hazánkra kényszerítettek, s amely megcsonkította, megnyomorította, ízekre tépte hazánkat és lelkünket, az egész magyarság lelkét.

Máig nincs magyarázat erre a kegyetlen csonkításra. Máig sokkolnak bennünket Trianon számai: Magyarország területe a világháború előtt 325. 000 km2 volt -  ebből Trianon 232. 000 km2-t vett el. Gondoljunk bele: az ország területének háromnegyed részét egyetlen tollvonással elragadták tőlünk. De menjünk tovább: Magyarország lakossága a világháború előtt 20.886.000 lélek volt - ebből Trianon elvett 13.370.000 embert. A trianoni diktátum idegen uralom alá vette az ország lakosságának kétharmad részét! És sorolhatjuk tovább: „felszabadítottak” 1.702.000 tótot úgy, hogy őket cseh uralom alá helyezték és velük együtt cseh uralom alá helyeztek 1.874.000 egyéb nemzetiségűt. „Felszabadítottak” 2.800.000 románt, úgy, hogy 2.465.000 más nemzetiségűt román uralom alá helyeztek. „Felszabadítottak” 1.029.000 szerbet, de úgy, hogy 1.727.000 horvátot és 1.366.000 más nemzetiségűt szerb uralom alá helyeztek. „Felszabadítottak” 232.000 németet, de úgy, hogy velük 126.000 egyéb nemzetiségűt is osztrák uralom alá helyeztek.
5.700.000 ember, vagyis az elszakított lakosság 45%-a teljesen idegen uralom alá került!

Mi, magyarok méltán érezhetjük ezt a békeszerződésnek nevezett csonkítást hatalmas vérveszteségnek, hiszen színmagyar területeket vettek el tőlünk és rendeltek más országok területéhez.

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Bárhogy is akarták a győztes hatalmak, öntudatunkat, méltóságunkat nem tudták földbe döngölni. A magyarság 92 éve emlékezik, 92 éve őrzi és vállalja büszkén magyarságát, múltját, hagyományait, az elszakított területeken élő magyarokkal való rokonságát.

92 éve rettegnek ettől a nemzeti öntudattól, ettől a szoros magyarság köteléktől azok, akik Trianon után mohón és kárörvendő módon, gátlások nélkül vették el tőlünk, ami szerintük megillette és megilleti őket. Nem véletlen, hogy törvények sokaságával, olykor rendőri, katonai fellépéssel igyekeznek kiirtani az elszakadt területek magyarságából a magyar nemzeti büszkeséget, a magyar összetartozás tudatot.

Legyünk büszkék arra, hogy ennyi évtized után is kitart magyar a magyar mellett! És legyünk büszkék arra, hogy végre olyan kormányunk van, mely méltósággal, emelt fővel vállalja az országunkon belüli és a határainkon túli magyarok közötti kapcsolatot, mely mindent elkövet azért, hogy erkölcsi elégtételt és vigaszt nyújtson mindazoknak, akik bár az országon kívül rekedtek, de magyarnak érzik és vallják magukat.

Új, Európában oly sokszor elítélt, meghurcolt Alkotmányunk preambuluma ékes bizonyítéka annak, hogy a kormány felvállalja ezt az összetartozást, ezt a nemzeti kapcsot, ezt a mindent elsöprő összetartozást, testvériséget:

„Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk.”

Adjon nekünk ehhez Isten erőt, kitartást, akaratot!

Adja Isten, hogy soha ne ismétlődhessen meg az a szégyenteljes kísérlet, mely a határainkon kívül rekedt és hazánkban élő magyarok egymásnak feszülését hivatott előidézni akkor, amikor a 2004-ben hatalmat gyakorló Gyurcsány-kormány szabaddemokrata szekértolóival szégyentelenül megtett mindent annak érdekében, hogy a kettős állampolgárság elutasítására buzdítsa hazánk lakóit.

2004. december 5. második Trianonként vonult be történelmünkbe, ahol a magyarság lelkének megcsonkításán fáradoztak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Ahogyan Trianon után, úgy most sem sikerült a kísérlet. 2010 áprilisában a magyarság döntő többsége a szétszakított magyarság nemzeti összetartozását felvállaló kormány mellett tett hitet, az Alkotmányban is rögzített hitvallással pedig erőt adott számunkra is ahhoz, hogy büszkén vállaljuk nemzeti identitásunkat határon innen és túl, békésen, de határozottan, lélekben és hagyományokban egyesítsük újra a szétszakított országot és annak magyarságát.

Isten óvja a magyarságot, rokonainkat és barátainkat határon innen és túl!

 

Köszönöm, hogy meghallgattak!

 


banner
banner
banner
              ©2014 Papp Gábor