Papp Gábor PolgármesterPapp Gábor - Hévíz Város PolgármesterePapp Gábor Polgármester

2014. 03 15. Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Honfitársaim!

 

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket Hévíz Város az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett ünnepségén.

A „népek tavaszán” egész Európán végigsöpört a forradalom hulláma. Egy új Európa volt születőben. Olyan Európa, amelyben nincsenek születési előjogok, minden adófizető polgár államának olyan tagja, akinek joga van dönteni a sorsa felett, és amelyben a nemzet tagjai felelősek egymásért. Ezt jelentette az a hármas jelszó, amely a 12 pont alatt szerepelt:

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!

Ma is ezek a legfontosabb értékek, amelyekre építhetjük országunkat. Az elmúlt négy évben olyan szép eredményeket ért el Magyarország ezen a téren, amelyekre büszkék lehetünk, és amelyek azt mutatják, hogy mennünk kell tovább a megkezdett úton.

Szabadság.

Ez a szó, ha a hazai költészetet nézzük, mintha a legdrágább kincs lenne a történelmünk során. Ezt csak az érti meg, akit egyszer már megfosztottak tőle. Szabadnak lenni ma annyit jelent, hogy szabadon dönthetünk sorsunk alakulása felől. 2014-ben a szabadság a gazdasági szabadságot is jelenti. Hazánk lerázta magáról az IMF hitel rabigáját, és kormányunk szabadon hozhat olyan döntéseket, amelyekkel polgárai könnyebben boldogulhatnak. Nem szólhat abba bele senki külső hatalom, hogy mi álljon az Alaptörvényünkben. Hogy csökkentjük-e a magyar családok fizetési terheit a magyarokból hasznot hajtó szolgáltatók, bankok és multinacionális cégek ellenében. Szabadság az is, hogy a családoknak kedvezményeket biztosítunk, mert a gyermekszületési számok növelése alapvető nemzeti érdekünk. Szabadság az is, hogy azt valljuk, hogy határainkon túlra szakadt magyarokkal egy nemzet vagyunk, éppen ezért joguk van beleszólni az anyaország ügyeibe. Szabadságunkat ma a függetlenségünk is jelenti, hogy bátran kiállunk a nemzeti érdekek mellett, és nem rendeljük alá magunkat senki idegen hatalomnak.

Egyenlőség.

Csodás eszme, de a szabadságnál jóval nehezebb megfogalmazni, hogy mit is jelent. Azt jelenti, hogy egyenlő esélyeket kell kapni valamennyiünknek, akik ezért a hazáért dolgozunk. Egyenlő esélyeket kell biztosítani a magyar gyerekeknek az oktatásban, ennek az elvnek az alapján döntött úgy a kormány, hogy valamennyi iskola államit fenntartásba kerül.

Az egyenlőség elszámoltatást jelent. Törvény előtti egyenlőséget jelent, akkor is, ha adócsalásról, vagy külföldi bankszámlán tartott milliókról, vagy hamis útlevélről van szó! De az egyenlőség azt is jelenti, hogy valljuk, hogy egyelőek vagyunk Európa valamennyi nemzetével, és kultúránk, erőforrásaink gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Testvériség.

Amikor 1848-ban ezt a fogalmat kitűzték a forradalom zászlajára, azt jelentette, hogy e soknemzetiségű ország valamennyi polgára összetartson és együtt vívják meg szabadságharcukat az idegen hatalommal szemben. De mit jelent ez a szó 2014-ben? Egyértelműen nemzeti összetartozásunkat, magyarságtudatunkat, nemzeti büszkeségünket. A magyar zászló és a kokárda büszke viselését, hagyományaink és kultúránk tiszteletét, óvását. De jelenti azt is, hogy felelősek vagyunk egymásért. Felelősek vagyunk az időseinkért, akik életük munkájával hozzájárulhat az ország építéséhez. Felelősek vagyunk a gyermekekért, akiknek jár, hogy egészséges, tisztességes környezetben nevelkedhessenek. Felelősek vagyunk a dolgozó emberekért, akiknek azt kell érezniük, hogy munkájuk érték.

Testvériségünk, a magyarok összetartása talán a dunai árvíz idején mutatkozott meg leginkább. 2013 tavaszán ugyanis soha nem látott árhullám érkezett Magyarországra, amely hatalmas pusztítást okozott Németországban és Ausztriában is. A magyar emberek azonban összefogtak, hivatásos és önkéntes emberek tízezrei küzdöttek a gátakon, megakadályozva a katasztrófát.

 

Kedves Honfitársaim!

A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik. – mondta Széchenyi István.

Hol lennénk most, ha 1848-ban a márciusi ifjak nem néznek szembe Európával? De megtették ezt hazájukért, és értünk is, így most mi sem habozhatunk. Ma ugyan már mást jelentenek e ikonikus szavak, mint 166 évvel ezelőtt, de a célunk most is ugyanaz, hogy egy erős, független, békés Magyarországot teremthessünk.

De nem terem az magától. Ahogy a márciusi ifjaknak is forradalmat kellett csinálniuk, úgy nekünk is meg kell látnunk, hogy mikor van szüksége ránk a hazának. Most, a közelgő parlamenti választásokon mindenképp. Nem ülhetünk otthon, lustán várva, hogy majd más dönt helyettünk. Nem, magunknak személyesen kell meghozni a döntést, mert a demokráciának csak akkor van értelme, ha élünk is vele. És ne feledjük: őseink vérük árán harcoltak azért, hogy mi, most szabadon beleszólhassunk országunk ügyeibe.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Kosztolányi Dezső szavaival zárom gondolataimat:

„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.”

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

 

 

 


banner
banner
banner
              ©2014 Papp Gábor