Papp Gábor PolgármesterPapp Gábor - Hévíz Város PolgármesterePapp Gábor Polgármester

2012. 03. 15. Megemlékezés az 1848-49-es forradalom és szabadságharcra

 

 

 

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Tisztelt Honfitársaim!

 

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket Hévíz Város az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére szervezett ünnepségén. Köszönöm, hogy ennyien elfogadták meghívásunkat, és úgy döntöttek, hogy nemzeti ünnepünkön együtt emlékeznek velünk.

Azon a tavaszon, a „népek tavaszán” egész Európán végigsöpört a forradalom hulláma. Egy új Európa volt születőben. Olyan Európa, amelyben nincsenek születési előjogok, minden adófizető polgár államának olyan tagja, akinek joga vagy dönteni a sorsa felett és amelyben a nemzet tagjai felelősek egymásért. Ezt jelentette az a hármas jelszó, amely a 12 pont alatt szerepelt:

Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!

 

Ezek az eszmék sok országban véres polgárháborút robbantottak ki. Nálunk a forradalom vér nélkül győzött. Nem csak azért, mert ahogy Jókai mondta március 14-én este: „Pesten nehéz forradalmat csinálni, hiszen a kormány Bécsben, az Országgyűlés Pozsonyban van.”, hanem azért is, mert az ország egésze akarta a változást! A nemzet minden tagja egyként érdekelt volt a feudalizmus idejétmúlt államrendjének eltakarításában.

 

Tisztelt Ünneplő Vendégeink!

A tegnapi napon az a megtiszteltetés érte Városunkat, hogy Rigó Csaba kormánymegbízott úr személyesen adta át a hévízi polgármesteri Hivatalnak, és ezzel együtt jelképesen valamennyi zalai önkormányzati hivatalnak az Alaptörvény díszpéldányát. Ez a szépen bekötött Alaptörvény most mindenki számára rendelkezésre áll, és én azt is kérem Önöktől, hogy aki teheti, nézze át, ismerje meg.

Hazánk új alkotmányát nagy érdeklődés övezte egész Európában. Nyílt vita indult róla, gondolatokat ébresztett, kaptunk érte hideget, meleget, de úgy gondolom, büszkék lehetünk. A nemzetközi liberális sajtó ugyan támadta, és megpróbált ezzel kapcsolatban hangulatot gerjeszteni, anélkül, hogy szövegét valójában megismerte volna. Akadtak azonban olyanok is, akik vették a fáradságot, átolvasták, és eképpen nyilatkoztak róla:

„A nyugati nemzet régóta nem hozott létre ilyen feddhetetlen kulturális és szellemi tartalmú, lenyűgöző morális értékű dokumentumot. A hagyományos értékek, a nemzeti öntudat és a szabadságtisztelet ékköve a magyar alkotmány. Aki tudja, hogy mit jelent a magyaroknak a kommunisták által kikiáltott köztársaság, aki tudja, hogy mit jelent a Szent Korona, és a Szent István óta tartó alkotmányos folytonosság, az megérti a jelentőségét. Egy erkölcseiben megtorpant, passzivitásba süllyedt Európában múlhatatlan szükségünk van ilyen lelki és szellemi megújulásra.” –írta egy skóciai lap újságírója. Innét is köszönjük támogató szavait.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Én nem vagyok hajlandó szégyenkezni amiatt, mert országunk Alaptörvénye hivatkozik Istenre, a keresztény gyökerekre, Szent István koronájára, és ez néhány mértékadó nemzetközi média számára rettenetes dolognak számít.

Hogy gróf Te­le­ki Pál, Ma­gyar­or­szág már­tír mi­nisz­ter­el­nök­e sza­va­it idéz­em: „Ha mi nem tart­juk meg a ma­gunk mi­vol­tát, a ma­gunk lel­ki­sé­gét, a nem­zet­nek a ma­ga mi­vol­tá­ról val­lott fel­fo­gá­sát, amely itt, ezen a he­lyén a vi­lág­nak, eb­ben az idő­ben és tér­be­li táj­ban az egye­dü­li le­he­tő, föld­raj­zi­lag és né­pi­leg adott, ab­ban az eset­ben meg­szű­nik a nem­zet Eu­ró­pá­nak egyik nem­ze­te, al­ko­tó­ele­me len­ni. Ak­kor em­be­rek le­szünk csak, por­sze­mek, széj­jel­hul­lunk, és so­ha töb­bé fel­is­mer­he­tők nem le­szünk.”

 

Erős Magyarország nélkül nincs erős magyar ember sem. Közös, mély erkölcsi megújulásra van szüksége az országnak.

Nekünk most kell összefogni. Együtt kell tartanunk, mert csak együtt tudunk elindulni egy jobb jövő, egy sikeresebb Magyarország felé.

Most van esélyünk és most kell megtennünk. Mint ahogy tették ezt 1848-49-ben őseink, most nekünk kell felemelni a fejünket és azt mondani, elég volt!  

A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik. – mondta Széchenyi István.

Hol lennénk most, ha 1848-ban a márciusi ifjak nem néznek szembe Európával? De megtették ezt hazájukért, és értünk is, így most mi sem habozhatunk.

Körülnézek, és látom városunk fiataljait, akik e műsort is szenvedéllyel, fiatalos lendülettel töltik meg, és bizakodom! Együtt, a fiatal generációval kézen fogva minden sikerülni fog.

Közösen be fogjuk tudni bizonyítani, hogy lehetséges új munkahelyeket teremteni. Be fogjuk bizonyítani, hogy ha nem hitelekből próbálunk jólétet teremteni, hanem munkából, erőfeszítésből, akkor az országnak van jövője. Hiszek abban, hogy ha ki merünk állni a magunk igazáért, akkor példát állítunk nem csak fiataljainknak, hanem egész Európának.

Éljen a magyar szabadság, köszönöm a megtisztelő figyelmet!


banner
banner
banner
              ©2014 Papp Gábor