Papp Gábor PolgármesterPapp Gábor - Hévíz Város PolgármesterePapp Gábor Polgármester

A fejlődés egyik mozgatórugója a reptér

Hévíz elmúlt négy éve igazi sikertörténet. A városban a mögöttünk hagyott időszakban megvalósult beruházások értéke több száz millió forint, s a település egyre kedveltebb a turisták körében, ezt mutatja az évről évre rekordot döntő vendégéjszaka szám, amely 2013-ban elérte az 1 millió 100 ezret. Folyamatosan fejlődik a reptér is, aminek üzemeltetését 2012-ben vállalta fel a fürdőváros önkormányzata. S mint Papp Gábor polgármester elmondta: a tervek közt szerepel a be- és kiutazó turizmus erősítése mellett a Hévíz-Balaton Airport köré épülő ipari park létrehozása is, ami számos új munkahelyet teremthet.

 

- Milyen szerepet tölt be Hévíz az ország gazdaságában? Miből táplálkozik a város gazdasági ereje?

- A turizmusra alapozódik mind Hévíz, mind a környező kistérség gazdasága, ezért vagyunk különösen büszkék arra, hogy a négy esztendeje megválasztott városvezetés rögtön az első évben 15-20 százalékkal tudta növelni a vendégéjszaka számot és ez által élénkíteni a vendégforgalmat, s a tendencia azóta is tart. Komoly eredménynek tartjuk, hogy az elmúlt években olyan piacokat tudtunk megszólítani, amelyekről tehetősebb vendégkör is érkezik, hiszen mindez elindított egy átrendeződést a városban: új üzletek nyíltak, ezt a réteget megszólítva termékeikkel. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak rájuk alapozunk, szeretnénk, ha a gyengébb gazdasági erejű vendégek is megtalálnák itt számításukat.

 

- Hévíz, a turizmus révén a térség jelentős foglalkoztatója is.

- A közel ötezres lélekszámú város több ezer munkahelyet biztosít, és ezzel a térség legnagyobb foglalkoztatója: a város és a vállalkozások által alkalmazott mintegy másfél ezer helyi munkaerő két-háromszorosa a vonzáskörzetből jár be, és ezt szeretnének növelni, persze úgy, hogy a település ne váljon ezáltal túlzsúfolttá.

 

- Mi jelentheti a jövőt, a fejlődést Hévíz számára?

- Tovább kívánunk lépni a sportturizmus területén, célunk a balneológiai és ehhez kapcsolódó tudományos kutatások fellendítése, és dolgozunk azon, hogy a Hévízi-tó a világörökség részévé váljon. Emellett új szállodaipari beruházások indulhatnak, felsőkategóriás szálláshelyekből ugyanis jelenleg hiány van a városban, s tendencia a meglevő szállodák átalakítása, fejlesztése is. A város mindehhez úgy járul hozzá, hogy a turizmusból befolyó pénzt visszaforgatja különböző színvonalemelő beruházásokra. A fejlődés azonban természetesen nemcsak a gazdaságra értendő, hiszen a szociális ellátórendszer, az egészségügy és az oktatás területén is megvannak az előrelépést generáló terveink. A megyei fejlesztési tervvel összhangban lehetőségünk van Közép-Európa gyógyászati központjává válni, ami óriási lehetőség nemcsak nekünk, a térségnek is, ezért mi nyitottak vagyunk az együttműködésre a környező településekkel, mert a siker csak együtt érhető el.

 

- Mindebben milyen szerepe van, milyen szerepe lehet a Hévíz-Balaton Airportnak?

- A reptér, annak fenntartása, üzemeltetése, fejlesztése a továbblépés központi eleme. Célunk nemcsak a be- és kiutazó turizmus további erősítése, új desztinációk bekapcsolása, hanem logisztikai központok, kisebb üzemek idetelepítése is, ez ugyanis újabb, akár több száz munkahelyet hozhat létre. Jelenleg egyebek mellett egy repülőgép összeszerelő, javító üzem érdeklődik a területek iránt, van, aki nálunk bérel helyet repülője számára, ami szintén egy kiaknázható lehetőség a jövőre nézve, a logisztikai központok pedig, amelyekkel tárgyalásban állunk, a környező nagyvárosok gazdaságát is segíthetik. S ezzel párhuzamosan elindítottunk a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére irányuló lobbi-tevékenységünket is. A Keszthely és Sármellék közötti ipari park megvalósításának tehát egyértelműen a reptér lehet a mozgatórugója. Mindehhez azonban szükség van a törvényi háttér módosítására, a Hévíz-Balaton Airport fenntartásába pedig a megyének és más településeknek is be kellene szállni, és belevenni azt fejlesztési koncepciójukba.

 

- Jelenleg honnan érkeznek gépek a Hévíz-Balaton Airportra, és milyen „meghódítandó” desztinációk szerepelnek a tervek között?

- Németországból, Oroszországból, és idén tavasztól már Svájcból is jönnek menetrend szerinti vagy chartergépek, de nem tettünk le a skandináv piacról, folynak az egyeztetések egy Prágából érkező járatról, és Lengyelországgal is tárgyalunk.

 

- A vendégéjszakák számának emelkedésével hogyan alakult át az ide érkező vendégkör összetétele?

- Az elmúlt évtizedekben a belföldi és a német nyelvterületek voltak a fő piacai Hévíznek, de látható volt, hogy ezekben a térségekben rajtunk kívül álló okok miatt nagyon nehéz az elmozdulás, ezért nyitnunk kellett más piacok felé, a lépések pedig sikert hoztak, e nélkül ugyanis nem tudtuk volna emelni a vendégéjszakák számát. Muszáj több lábon állni: minden piacot meg kell keresni és reklámozni – nemcsak a gyógytavat, hanem a várost és a térséget is, hiszen minden nemzetnek mások az utazási szokásai, az igényei, és Hévíz ezt egyedül nem tudja kiszolgálni.

 

- Milyen országokkal, térségekkel van diplomáciai kapcsolata a városnak? Ezekből milyen eredmények születtek, születhetnek?

- A világ minden tája felé nyitottak vagyunk, legyen az Skandinávia, az Öböl-országok vagy a Távol-kelet, mert nyitni kell. És, bár ezek a külkapcsolatok lehet, hogy csak évek múltán hoznak kézzel fogható eredményt, ezek nélkül nincs fejlődés, mert maguktól, reklám nélkül, mint a 80-as években, már nem jönnek ide a turisták. Jelenleg akkora a világban a kínálat és ebből kifolyólag a verseny, hogy marketing nélkül már nem megy. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy mindenhol van ránk fogadókészség, csak vannak piacok, mint például az orosz, ahol nagyon gyors a reakció, másutt, például az Öböl-országokban vagy Kínában évekbe is telhet a kézzel fogható eredmény. Arra is fel kell készülnie azonban a városnak, hogy ezek a külföldiek előbb-utóbb be is akarnak majd fektetni nálunk, ami komoly hasznot és előrelépést hozhat a térség és az ország gazdaságának, hiszen a befektető munkahelyeket teremt, helyi árut vásárol, helyi embereket foglalkoztat, s mindezt hosszú távon. A kapcsolat azonban más tartalommal is működhet: az egyiptomi Sharm-el Sheikh például üzletember delegációt vár Hévízről, szeretnék alkalmazni ugyanis az itt felhalmozódott szállodaipari és gyógyászati tudást, számukra ugyanis ezen a területen minták vagyunk, a tudásunk pedig érték…

Forrás:Prémium Magazin júniusi száma

 


banner
banner
banner
              ©2014 Papp Gábor